A nyerslevek fogyasztására szorítkozó diéták közkedveltek, és nem okoznak problémát sem.

A levek alapanyagául sok minden szolgálhat:

• gyümölcsök,
• bogyósok,
• zöldségfélék.

Ezeket külön-külön, de akár keverve is fogyaszthatjuk.

Ha a levekből 5-7 adagot készítünk, egy nap alatt kb. 1,5 liter cukrozatlan folyadékot iszunk meg, ami mintegy 750 kalóriának felel meg.

A gyümölcsökből és bogyósokból készült levek jellegzetes ízanyagaik mellett magasabb szőlő- és gyümölcscukor-tartalommal rendelkeznek, míg a zöldséglevek inkább nyomelemekben gazdagok.

A nyers táplálékból álló diétával szemben a nyers levek nem tartalmaznak rostanyagokat. Ez olyan esetben lehet előnyös, ha az emésztőrendszer különösen komoly tehermentesítést igényel. Ilyenkor az anyagcsere és a vérkeringés is kevésbé terhelt.

Egyes zöldségfajok különleges, gyógyító hatású molekulákat tartalmaznak:

››› A káposztafélékben például metil-metionin-szulfonium-bromid található, amely a gyomor-bél traktusban keletkező gyomorhurut és fekély hatásos ellenszere.

››› A céklában például betanin is van, amely színezőanyag a baktériumok növekedését gátolja a bélben.

››› Az articsóka cinaropikrin nevű keserű anyagot tartalmaz, valamint az epeutakra és a májsejtekre gyakorol védő hatást.

››› A retekben található szulforafinok segítik a bélflóra működését, és gátolják az epegyulladás kialakulását. A sárgarépa illóolaja véd a cérnagiliszta ellen.

›››Az uborkalének különös bőrtisztító hatást tulajdonítanak.

A friss zöldségből készült levekkel szemben sokan az erjesztéssel készült zöldségleveket részesítik előnyben, mint például a savanyú káposzta levét a nyers káposzta levével szemben: Székrekedésre való hajlam esetén ezek különösen jó hatásúak lehetnek

Számos különböző ízvilágú keverék létezik, de a leginkább elterjedt a sárgarépa, cékla, zeller és valamilyen bogyós keverékéből készült ivólé.